Mit is hallhattunk a prezentáció során?
Sok helyről halljuk a fenntartható fejlődés fogalmát, olyan fejlődés, mely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeit abban, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Ez különösen igaz az energetikára, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntarthatóság megteremtésében.

Az energetikának a legnagyobb a hatása a bioszféra egyensúlyának a felbomlásában. Mindenki hallott már az ózonréteg elvékonyodásáról, a felmelegedésről, a szén-dioxid és a metán légköri megnövekedéséről, a Föld felszíni hőmérsékletének 0,74 celsius fokos emelkedéséről, a szélsőséges időjárásról, a tengervízszintjének 17 cm-es növekedéséről a gleccserek elolvadásáról

Energetikai alapfogalmakkal ismerkedtünk meg, a fosszilis energiahordozókról (szén, földgáz, kőolaj), s azokat felhasználó erőművekről és bennük lejátszódó folyamatokról.
A megújuló energiaforrásokról és problematikai köréről hallottunk, melyek kevés szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe, azt is főleg az erőműveik megépítésénél teszik.
-A biomassza elégetése (brikett) is termel füstgázt, de a keletkező szén-dioxid 1-2 éven belül újra szerves anyagként jelenik meg, így nem okoz feldúsulást, de egyéb szennyezők is kikerülnek.
- A szélenergia gyenge pontja, hogy szélcsendben és kis szélsebesség mellett sem képes teljesítmény leadására, vagy nagy szélerőnél pedig le kell állítani. nem kiszámítható a villamosenergia-rendszerben.
-A napenergia a legnagyobb jelentőségű energiaforrás. Hátránya, hogy a napsugárzás változékony és szakaszos jellegű. Villamos energia előállítására gyakorlatilag nem alkalmas.
- A geotermikus energia felhasználásában Magyarországnak nagy tartalékai vannak, de csak véges számú helyen lehet megcsapolni, 10-15 %-os a hatásfoka.

Hazánkban még nagyon kevés a megújuló energiák felhasználási aránya a gazdasági élet terén. Hiába váltja ki Európa hőerőműveit megújuló erőművekre, ha India és Kína megdöbbentő mértékben építi fel szén- és gázerőműveiket, melyek a legnagyobb szén-dioxid kibocsájtók. A Világ szénmennyiségének a 40 %-át Kína hozza felszínre.

A mi feladatunk, hogy csökkentsük energiafogyasztásunkat. Az iskolánkban jelvényes Energia-járőrök teljesítnek szolgálatot, feladatuk , hogy a termekben, folyosókon, illemhelyiségekben feleslegesen ne világítsanak a lámpák.
A villanykapcsolókat elláttuk ,,Kapcsolj le!” feliratokkal. -Az összes energiaköltség 80 %-át a fűtés teszi ki.
-ha 1 fokkal csökkentjük a szobák hőmérsékletét, akkor 6 %-os fűtési költséget takarítunk meg.
-nézzük át fűtési rendszerünk hatásfokát.
-ne zárjuk körül bútorokkal a fűtőtestet.
-használjunk párologtatót, mert ekkor alacsonyabb hőmérsékletnél is melegebbnek érezzük lakásunkat.
-a fűtőtestek mögé helyezzünk hőtükröt, vagy egyszerű ragasszunk háztartási alufóliát.
-este húzzuk be a sötétítő függönyt, vagy eresszük le a redőnyt
-Vigyázzunk arra, hogy a függöny ne takarja a fütőtestet.
- A szellőztetést ne vigyük túlzásba, mert a túlzott, hosszantartó szellőztetés során a falak és bútorzat lehűl, újbóli felfűtésük időbe és pénzbe kerül. Leghelyesebb télen rövid kereszthuzattal megújítani a lakás levegőjét, így a légcsere gyorsan megtörténik és a berendezések, falak nem hűlnek ki.
-Résnyire nyitott ablak mellett történõ tartós szellõztetés esetén észrevétlenül illan ki a meleg a lakásból. Szellõztetéskor mindig nyissa ki az ablakokat teljesen, hogy az elhasznált, párás benti levegõ minél gyorsabban és tökéletesebben kicserélõdhessen a kinti friss levegõre.
Lakószobáinkat kb. 20-22 C fokra fűtsük, a fürdőszobában 22-24 C fok szükséges. A konyhában elegendő a 19-20 C fok is. Éjszaka legjobb 18-19 C fok körüli hőmérsékletben aludni.

A világítás energiaköltségeinek a csökkentése -használjunk energiatakarékos izzókat, de csak ott ahol átlagosan 3-4 órát világítjuk. ne használjuk, ahol túl sokat kapcsolgatjuk pl. WC-ben.
-Az általános világítást helyi fényekkel egészítsük ki.
Azokat a helyeket, ahol munkát végzünk, olvasunk, üldögélünk, pontfénnyel, kislámpa fényével világítsuk meg.