Neves népdalgyűjtőnk egész életében szenvedélyes turista volt. Többek között ez is vonzotta a Mátrához. Hosszú sétái közben magával vitte kis szétnyitható turistaszékét, s gyönyörködött a táj szépségében. Kirándulásai elvezették az eldugott kis falvakba, ahol figyelmesen hallgatta az ott élők dalait. Az itt szerzett élmények megjelentek műveiben is, elég ha csak a Mátrai képekre gondolunk. Fiatal korában úgy járta a Mátrát, hogy az éjszakai vasúttal érkezett Pásztóra vagy Tarra, s onnan kapaszkodott fel a gerincre, s ereszkedett le a másik oldalon. Ott aludt, ahol az este érte. Így figyelte a természet hangjait, s ezek az élmények ihlették az Esti dalt, a Hegyi éjszakákat. Egy havas vasárnapon elvállalta a lenn rekedt kántor helyett a mise zenei szolgálatát. Ekkor születtek meg a Csendes Mise alapjai . A galyai templom belső falán, az itt töltött másfél évtized emlékét dombormű őrzi.
Január 16-án, 52 Tekergő indult el, hogy teljesítse a Galyatetőtől Tarig húzódó 18 km hosszú Emléktúrát. A korai kelés, a sokszori átszállás után alig vártuk már, hogy leszálljunk hazánk második legmagasabb csúcsánál( 965 m ). A természeti környezet szépsége örökre megmarad mindenkinek az emlékezetében. Idillikus téli tájban gyönyörködhettünk. Verőfényes, kék égbolt, a tüdőt kitisztító hegyi levegő, a fákat, fenyőket lepelként beborító dér, a talajt vékony fátyolként beborító hó ejtett ámulatba minket. A csak 100 m-es szintemelkedés könnyű túrát ígért. De a hóréteg alatti jégbordák, a le-lemaradó csapatok, s egy harminc perces eltévedés, az ágasvári turistaháznál gondolkodóba ejtett minket. Két óránk maradt a tari vonat indulásáig, volt 8-9 km hátra, ha sietünk, akkor nem kell két órát várni az állomáson. Így megkezdtük az erőltetett menetet egy erdőirtáson, jég borította pocsolyákon, s a kígyózó patakon át-átugrálva . Huszonhatan elérték a vonatot, a többiekkel a lecsupaszított állomáson várakoztunk. A didergés sem űzte el emlékezetünkből a Péter-hegyese kilátói panorámát, a havas tájat, a Csörgő-patakvölgy szépségét, a m átraszentistváni sípályát, s a tari csevicét.
Túravezető és fényképész: Kis Gábor